Mit jelent a gyakorlatban? Milyen munkajogi kérdések merülnek fel a bevezetése kapcsán?
2007-ben jelent meg Timothy Ferriss 4 órás munkahét című könyve, amelyet azóta vállalkozók tömegei olvastak. A könyv hangzatos címe és alcíme azt ígéri az olvasónak, hogy megismerheti annak a módszerét, hogyan tudja a klasszikus 9-től 5-ig tartó munkarendet maga mögött hagyni és hogyan tud ezáltal magának több szabadidőt, egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet megteremteni.
A 40 órától rövidebb heti munkaidőre való törekvés a munkaviszonyok tekintetében sem ismeretlen. 2020 óta – a Covid-19 járvánnyal összefüggésben – jelentős mértékben elterjedtek a különféle rugalmas foglalkoztatási modellek és egyre több országban – kísérleti vagy végleges jelleggel – bevezetésre került a rövidített, jellemzően 4 napos munkahét.
De mit is jelent ez a gyakorlatban és hogyan illeszthető össze a magyar jogszabályi környezettel? Melyek a modell előnyei és a hátrányai a jelenlegi, megváltozott gazdasági körülmények között?
1. A négynapos munkahét modellje a gyakorlatban
A négynapos munkahét a gyakorlatban megvalósulhat például heti munkaidő-keretben, amikor is a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló a heti 40 órát napi 10 órában, 4 nap alatt dolgozza le.
A négynapos munkahét modellje alatt jelenleg ugyanakkor többnyire azt értik a munkáltatók, hogy a munkavállalók ugyanazt a munkamennyiséget hatékonyabban – 5 nap helyett 4 nap alatt, vagyis rövidített heti munkaidőben – végzik el, miközben a bérük, illetve a juttatásaik nem csökkennek.
Az elképzelés lényege, hogy a munkavállalók a plusz egy szabadnap folytán kipihentebbek, ezáltal koncentráltabban és hatékonyabban dolgoznak. Jellemzően társul a modellhez a munka egyéb eszközökkel, pl. meetingek számának a csökkentésével való hatékonyabbá tétele.
2. Előnyök és hátrányok
A modell előnyeként tartják számon, hogy a munkavállalóknak plusz egy nap pihenést tesz lehetővé, amely segít a stressz káros hatásainak az enyhítésében, a kiégés elkerülésében. Ezáltal csökkenhetnek a betegállományok, illetve mérséklődhet a fluktuáció.
A több szabadidő segíti a munka és a magánélet könnyebb összeegyeztethetőségét és ez is növelheti a munkavállalók elégedettségét, motivációját.
A munkáltatók számára a rövidített munkahelyi jelenlét költséget takaríthat meg, amely az energiaárak emelkedése miatt napjainkban számottevő tényező lehet. Az energiatakarékosság továbbá klímavédelmi célokat is szolgálhat.
A modell szerint a bérköltségek összességében ugyan nem csökkenek, ugyanakkor a munkavállalók béremelési igényével szemben a munkáltató érvelhet a rövidebb heti munkaidővel. Így tehát a bérköltségek nem is növekednek, annak ellenére, hogy jelenleg a megemelkedett infláció, áremelkedések miatt egyre több munkavállaló él év közben is jelentős béremelési igénnyel.
A számos előny ellenére a négynapos munkahét modellje nem alkalmazható minden munkakörben, illetve üzletágban. Egyes munkavállalók esetében pedig akár kontraproduktív is lehet, amennyiben a rövidített munkaidő miatt nő a nyomás és a stressz szint. Ez a munka és az egészség rovására is mehet.
A modell újszerűsége és a lehetséges hátrányok miatt számos munkáltató választotta azt a megoldást, hogy először kísérleti jelleggel – néhány munkavállalóval/munkakörben – teszteli a modell hatékonyságát, működőképességét.
3. Munkajogi kérdések, kihívások
A modell kapcsán az egyik leglényegesebb munkajogi kérdés, hogy a csökkentett heti munkaidő teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatást jelent-e. A heti munkaidő hogyan kerül beosztásra? Mi számít túlórának?
A heti munkaidő azért is lényeges, mert a heti 36 órát elérő foglalkoztatásnak a további jogviszonyok tekintetében adózási jelentősége is van.
Felmerül továbbá, hogy a plusz egy szabadnap esetében mi a távollét jogcíme, illetve hogy az éves szabadság hogyan számítandó, hogyan kell a szabadságot az új modellben kiírni.
Mindezektől függően kérdés, hogy a munkaszerződéseket kell-e, illetve milyen mértékben szükséges módosítani.
4. További megfontolások, mielőtt a modellt bevezetjük
Bármennyire is vonzónak tűnik a négynapos munkahét modellje a munkavállalók szemszögéből, számolni kell ugyanakkor azzal is, hogy egyes munkavállalók szabadnap helyett inkább béremelést szeretnének, sőt akár még túlórát is szívesen vállalnak.
Másrészt lehetnek olyan kollégák, akik a plusz egy szabadnapot nem pihenésre, vagy családi programokra fordítják, hanem más cégnél dolgoznak, vagy saját vállalkozásukat építik. Az összeférhetetlenségi szabályokra e tekintetben fokozott figyelemmel kell lenni, illetve munkáltatóként azt is értékelni kell, hogy ez a jelenség mennyiben befolyásolhatja a modell hatékonyságát, működőképességét.
