A márciusi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. sz. EU irányelvet („Irányelv”) valamennyi tagállamnak, így Magyarországnak is implementálnia kell. Megkésve ugyan, de végső soron eleget téve ezen kötelezettségnek az Országgyűlés elfogadta és 2023. május 25-én kihirdetésre került a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („Panasztv.”).

 

Mit jelent ez a foglalkoztatók számára?

 

A legalább 50 főt foglalkoztató szervezetek – függetlenül attól, hogy mely iparágban, illetve milyen formában működnek – kötelesek lesznek belső visszaélés-bejelentési („whistleblowing”) rendszert kialakítani és működtetni. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.évi LIII. törvény („Pmt.”) hatálya alá tartozó szolgáltatókra ez a kötelezettség foglalkoztatotti létszámtól függetlenül vonatkozik.

A fenti körbe nem tartozó foglalkoztatók is dönthetnek úgy, hogy belső visszaélés-bejelentési rendszert vezetnek be, függetlenül attól, hogy ezt számukra a törvény nem teszi kötelezővé.

Megjegyezzük, hogy az állami, illetve önkormányzati szervekre külön szabályok vonatkoznak, amelyekre jelen hírlevelünkben nem térünk ki.

 

Mi a teendő?

  • Azon foglalkoztatók esetében, ahol belső visszaélés-bejelentési rendszer még nem működik, különösen az alábbi teendők merülnek fel:
    a rendszer technikai hátterének – megfelelő internetes felület és/vagy telefonos „forródrót” – kialakítása;
  •  a bejelentésekre, azok kezelésére vonatkozó részletes szabályzat kidolgozása, amely megfelel a törvényi követelményeknek;
  •  a rendszer működtetésére belső szervezeti egység, belsős munkatárs kijelölése, vagy külsős – ún. bejelentővédelmi ügyvéd – megbízása.

Azon foglalkoztatók számára, akik belső visszaélés-bejelentési rendszert már működtetnek, az a feladat, hogy a rendszerüket az új törvényben foglalt követelményeknek megfeleltessék, a vonatkozó szabályzataikat ebből a szempontból felülvizsgálják.

 

Mi a határidő?

 

A 250 főt elérő, illetve azt meghaladó, ill. a Pmt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóknak 2023. július 24-éig kell a törvényi kötelezettségnek eleget tenniük. Az 50-249 főt foglalkoztatók 2023. december 17-ig kötelesek a rendszert bevezetni.

 

Mi a következménye, ha valamely foglalkoztató a törvényi kötelezettség ellenére a rendszert nem vagy késve vezeti be?

 

A belső visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésére/működtetésére vonatkozó kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrizheti és mulasztás esetén szankciót alkalmazhat a kötelezettségszegő foglalkoztatóval szemben, azzal, hogy bírság, illetve tevékenység végzésétől eltiltás nem alkalmazható. A hatósági gyakorlatra vár annak kialakítása, hogy a foglalkoztatói mulasztás milyen jogkövetkezményt von maga után.

Fontos ugyanakkor azt is figyelembe venni, hogy belső visszaélés-bejelentési rendszer hiányában a bejelentésre jogosult személyek más, külső csatornákhoz fordulhatnak, amely az érintett foglalkoztatót anyagi, jogi és reputációs szempontból is hátrányosan érintheti.

 

A rendszer bevezetése kapcsán forduljon hozzánk bizalommal!

 

A COLAW Ügyvédi Társulás ebben a témában együttműködik az ABT Legal Ügyvédi Társulással (www.abtlegal.hu). A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló korábbi jogszabályok alkalmazása terén a két társulás ügyvédjei nagy tapasztalattal rendelkeznek és az új törvényi rendelkezések naprakész ismerete folytán közösen – nagyobb kapacitással, know how-ra támaszkodva – még szakszerűbb támogatást tudunk adni az ügyfeleinknek a belső visszaélés bejelentési rendszerek kiépítésében.