Munkajog szakterület
A munkajogi részlegünk hazai közepes- és nagyvállalatok, valamint multinacionális nagyvállalatok számára nyújt a munkajog széles spektrumán jogi tanácsadást, támogat átfogó munkajogi projekteket és lát el hatóság, illetve bíróság előtti jogi képviseletet.
Főbb területek, specializáció:
- rugalmas foglalkoztatási modellek tervezése, bevezetése – távmunka, hibrid munkavégzés, négynapos munkahét;
- egyéb atipikus munkavégzési formák, munkaszerződések;
- külföldi távmunka, ill. külföldi foglalkoztató esetén magyarországi távmunkával kapcsolatban felmerülő jogi kérdések;
- külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések;
- kiküldetés, posting;
- átszervezések, munkaviszony megszüntetések, létszámcsökkentések;
- fegyelmi eljárások, belső vizsgálatok.
A területre specializálódott tagjaink:
ügyvéd (HU, DE), mediátor
Dr. Czifra Péter
ügyvéd (HU)
Kapcsolódó cikkeink:
A mesterséges intelligencia jogi és etikai határai a munkahelyen
A mesterséges intelligencia munkahelyekre való beszivárgása alapjaiban alakítja át a munkáltatói ellenőrzés eszköztárát és eddig nem ismert jogi és etikai kihívásokkal szembesíti mind a munkaadókat, mind pedig a munkavállalókat. Míg néhány évvel ezelőtt a teljesítményértékelés az eredményekről való utólagos beszámolásra, határidők betartására és feladatok elvégzésének minőségére korlátozódott, ma már az [...]
Az energiakrízis munkajogi aspektusai. Ki fizet a végén?
A foglalkoztatók krízis menedzsment terén az utóbbi években nagy tapasztalatra tehettek szert, amely tudás jól használható az egyre szaporodó válsághelyzetekben, így a most kialakult energia krízis kezelésében, amikor az extrém hőségben feszülten figyeli az ország, hogyan alakul a Duna vízállása és milyen intézkedésekre kerül sor az ország áram- és [...]
A szervezeti mediáció, mint ESG eszköz – ugyanarról beszélünk, csak másként
A fenntarthatóság napjaink egyik legégetőbb társadalmi és egyben jogi kérdése. A vállalatok ma már nem elégedhetnek meg e téren a marketing szempontból jól hangzó projektekkel. Uniós célkitűzés, hogy a vállalatok fenntartható működését sokkal mélyebben kell vizsgálni és ezt transzparensebbé, valamint az azonos területen működő vállalatok tekintetében összehasonlíthatóvá kell tenni. A [...]
Elfogadta az Országgyűlés a Panasztörvényt. Az érintett foglalkoztatóknak rövid időn belül ki kell alakítaniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. GalleryElfogadta az Országgyűlés a Panasztörvényt. Az érintett foglalkoztatóknak rövid időn belül ki kell alakítaniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket.
Elfogadta az Országgyűlés a Panasztörvényt. Az érintett foglalkoztatóknak rövid időn belül ki kell alakítaniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket.
A márciusi hírlevelünkben beszámoltunk arról, hogy az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. sz. EU irányelvet („Irányelv”) valamennyi tagállamnak, így Magyarországnak is implementálnia kell. Megkésve ugyan, de végső soron eleget téve ezen kötelezettségnek az Országgyűlés elfogadta és 2023. május 25-én kihirdetésre került a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint [...]
A whistleblowing kulturális aspektusai magyar és német szemszögből
Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló EU irányelvet 2019-ben fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, amely a magyar jogba a 2023. május 25-én kihirdetett – a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló -2023. évi XXV. törvénnyel („Panasztv.”) került [...]
Hős lesz vagy áldozat, aki meg meri „fújni a sípot”?
Antione Deltour esete jól rávilágít, hogy jól átgondolt szabályozás híján esetlegessé válhat, hogy a köz érdekében szót emelők (whistleblower-ek) végül a vádlottak padjára kerülnek, kirekesztettek lesznek vagy épp ellenkezőleg hősként ünnepli őket a közösség. Uniós kötelezettség nyomán idén az 50 fő feletti, és létszámtól függetlenül a pénzmosási törvény [...]