Az élelmiszerpazarlás egyre nagyobb kihívást jelent az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. Míg a világ számos része élelmiszerhiánnyal küzd, addig az EU-ban évente több millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Ez a probléma nem csupán erkölcsi és gazdasági szempontból jelentős, hanem súlyos környezeti hatásokkal is jár. Az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében az EU különféle intézkedéseket vezet be, melyek célja a pazarlás visszaszorítása és a fenntarthatóság növelése. Magyarországon is egyre több figyelmet kap ez a téma, mivel a háztartások, a vendéglátóipar és a mezőgazdaság egyaránt jelentős szerepet játszanak az élelmiszerpazarlásban. Ahhoz, hogy hatékonyan küzdhessünk e probléma ellen, fontos megértenünk magát a problémát, valamint a lehetséges megoldásokat és jó gyakorlatokat. Ebben a cikkben áttekintjük az élelmiszerpazarlás jelenlegi helyzetét az EU-ban és bemutatjuk a legfontosabb statisztikákat és intézkedéseket.

 

I. Miért fontos csökkenteni az élelmiszer-pazarlást?

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése kulcsfontosságú az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az EU élelmiszerrendszerének üvegházhatású gázkibocsátása az összes kibocsátás mintegy 16%-át teszi ki. A FAO szerint a végül elpazarolt élelmiszerek előállítása és szállítása a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8%-át eredményezi. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésével a háztartások és vállalatok is pénzt takaríthatnak meg.

 

II. Az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló EU-s jogszabályok

Az Európai Unió Bizottsága különféle stratégiákat és ezek keretében irányelveket, rendeleteket bocsát ki az élelmiszerjoggal kapcsolatosan, amelyek nagy része az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia egyik célja a dátumcímkézés egyértelműsítése és helytelen használatának megszüntetése, mivel a helytelen címkézés az egyik oka a pazarlásnak. E stratégia részeként a Bizottság az élelmiszer-veszteségeket is vizsgálja az egész élelmiszer-ellátási láncban.

Az élelmiszer-adományozás is hatékony módja az élelmiszer pazarlásának csökkentésére. Az EU élelmiszer-adományozási iránymutatását (2017/C361/01) 2017-ben fogadták el, hogy elősegítsék a biztonságos és ehető élelmiszerek visszaszerzését és elosztását a rászorulók között.

2019-ben az EU közös módszertant fogadott el az élelmiszer-pazarlás mérésére az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában, ami megkönnyíti az élelmiszer-pazarlás nyomon követését és jelentését.

 

III. A hulladékokról szóló irányelv felülvizsgálata

Az egyik legfontosabb irányelv a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv. A Bizottság 2023 júliusában javaslatot tett ezen irányelv felülvizsgálatára, hogy még hatékonyabban csökkentsék az élelmiszer- és textilhulladékot. A javasolt változtatások között szerepelnek a 2030 végéig kötelező érvényű hulladékcsökkentési célok, mint például az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás területén 10%-os, a kiskereskedelem, éttermek, élelmezési szolgáltatások és háztartások esetében 30%-os csökkentés.

A Parlament 2024 márciusában elfogadta az irányelv módosítását, amely szerint az élelmiszer-feldolgozásban és -gyártásban legalább 20%-kal, míg a kiskereskedelemben, éttermekben, élelmezési szolgáltatásokban és háztartásokban legalább 40%-kal kívánják csökkenteni a pazarlást.

 

IV. Az EU élelmiszerhulladék-csökkentési javaslatai elég ambiciózusak-e?

Az EU-ban évente közel 59 millió tonna élelmiszer, azaz fejenként 131 kg kerül kidobásra, ami körülbelül 132 milliárd eurós gazdasági veszteséget jelent. Eközben 32,6 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt fogyasszon.

Az Európai Bizottság a fentiek miatt is 2023. július 5-én benyújtotta az élelmiszer pazarlás-csökkenését célzó irányelv javaslatát. Ebben kötelező célkitűzéseket javasol az uniós élelmiszerhulladék csökkentésére, a 2020-ban elvégzett felmérés adatait alapul véve. A javaslat szerint a tagállamoknak 2030-ig a következő célokat kell elérniük:

  • 10%-os csökkentés az élelmiszerfeldolgozásban és -gyártásban
  • 30%-os (főre vetített) csökkentés a kiskereskedelemben és a fogyasztásban (beleértve az éttermeket, közétkeztetést és háztartásokat) összességében

A Bizottság úgy véli, hogy ez „hármas győzelem” lenne, mivel megmentené az emberi fogyasztásra szánt élelmiszert, csökkentené az élelmiszer-termelés és -fogyasztás környezeti hatását, valamint megtakarítást jelentene a vállalkozások és fogyasztók számára.

Az élelmiszerhulladék csökkentése az Európai Zöld Megállapodás része, amely egy fenntartható uniós élelmiszerrendszer létrehozására törekszik. A Bizottság szerint a korábbi, nem kötelező érvényű célok nem vezettek kellő mértékű csökkenéshez.

A javaslat része egy szélesebb kezdeményezésnek, amely az európai talajok 60%-ának degradációja miatt szükséges talajegészség védelmét és helyreállítását célozza, mivel ez évente több mint 50 milliárd euró veszteséget okoz az EU-nak.

A Tanács soros elnökségét 2024. július 1-től Magyarország tölti be. A magyar elnökség elkötelezett az élelmiszer-pazarlás jelentős csökkentése mellett az élelmiszer-ellátási lánc minden szintjén.

 

A fenti cikkben foglaltak tájékoztató jellegűek és szerzők szakmai véleményét tükrözik. A cikk az érintett témát a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívás céljából dolgozza fel, amely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Felhasznált irodalom:

Flora Southey: EU sets out legally binding food waste targets from processing to household (foodnavigator.com)  utolsó megnyitás: 2025.01.22.

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése: https://www.europarl.europa.eu/topics/hu/article/20240318STO19401/az-elelmiszer-pazarlas-csokkentese-ime-az-unios-intezkedesek   utolsó megnyitás: 2025.01.22.

Legislative Train Schedule: https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-a-european-green-deal/file-revision-of-the-eu-waste-framework utolsó megnyitás: 2025.01.22.