Tájékoztatjuk, hogy a honlap szöveges fájlokat, ún. sütiket (cookie-kat) használ. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik tárolásához és felhasználásához.
Jump to main content

Publikációk

Plázastop alóli felmentés esélyei jogi szemmel - 2013-04-05

A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (továbbiakban „Étv”), amelyben a kormány lényegében megtiltotta a 300 m2-nél nagyobb alapterületű üzletek és bevásárlóközpontok létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését, mivel az építésügyi hatóságnál az építési engedélyezési eljárás csak a miniszteri felmentés birtokában indulhat. A törvény 2015. január 1-jén veszti hatályát. A moratórium azokra az építési kérelmekre is vonatkozik, amelyet a törvény hatálybalépése előtt nyújtottak be, azonban hatósági döntés még nem született.

tovább >><< kevesebb

A tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter adhat felmentés egy a miniszterek részvételével működő bizottság véleményének kikérése alapján, akik eljárásuk során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálják. A törvény példálózó jelleggel sorolja fel 3 pontba a mérlegelési szempontokat, lényegében azonban inkább az értékelés irányvonalait határozza meg, részletekben nem bocsátkozik. Ilyen szempontok az építménynek a vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása; az érintett település, települések népességének kereskedelmi ellátottsága; és a helyi és egyéb piaci lehetőség vizsgálata. A törvény. 2011. december 30-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 367/2011. (XII.30.) számú kormányrendelet az egyes kereskedelmi építmények létesítésével összefüggő Bizottság működéséről, valamint a felmentési kérelem adattartalmáról („Kormányrendelet”). A Kormányrendelet melléklete a törvényhez képest részletesebben tartalmazza azokat a szempontokat, amelyekről a bizottságnak állást kell foglalnia. A bizottsághoz benyújtott kérelemnek az 1. számú melléklet szerint tartalmaznia kell az eddigi beruházások felsorolását, meg kell adni az üzlet tervezett profilját, a kereskedelmi vonzáskörzetet a települések felsorolásával és a lakosságszám megadásával, valamint a tervezett átadási időt. Az 5000 m2-nél nagyobb épületek esetében hatástanulmányt kell mellékelni. A hatástanulmány tartalmi elemeit a Kormányrendelet második melléklete tartalmazza. A sajtóban megjelent hír szerint1  „a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állítása szerint a felmentéseket minden olyan esetben megadják, ahol az építmény tervezett profilja, helye, mérete nem jelentett többlet-környezetterhelést, közvetlenül kapcsolódik EU-s pályázathoz is, továbbá a beruházás a rossz állapotban levő terek, útvonalak felújítása, a forgalmi változások révén csökkenti a zajterhelést, illetve a kereskedelmi építmény létesítésén felül infrastrukturális fejlesztés is megvalósul. Jellemzően nem ilyenek például az élelmiszer-üzletek, ahova naponta szállítják a friss árut. A felmentés megadásakor mérlegelik, hogy hosszabb távon fennállnak-e a tartós környezetterhelés veszélyei, illetve, hogy milyen hulladékképződési, levegőszennyezési problémákat jelenthet az adott tevékenység.” A minisztériumi tájékoztatás lényegében egyezik a jogszabályban rögzítettekkel, azonban a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy EU-s pályázathoz is kapcsolódnia kell az építkezésnek.

Érdemes néhány szót a bizottságról is írni, mivel a bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, és egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy, további tagjai a miniszter által kijelölt két, a vidékfejlesztési illetve a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy, összességében tehát a bizottságból 3 személyt a kereskedelemért felelős miniszter jelöl ki. A sajtóhírek szerint az érintettek nem ismerhetik meg, hogy a fejlesztési és az agrár minisztérium embereiből álló "pláza bizottság" milyen szempontok alapján engedélyezi, vagy utasítja el egy cég külön kérelmét.” A bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény szabályai irányadóak („Ket”). A Ket szerint az iratokba való betekintés lehetőségét biztosítani kell, ezért véleményünk szerint a bizottság véleményének is hozzáférhetőnek kell lennie a kérelmező számára, mivel azok nem titkosak. A miniszter elutasító határozata ellen nincs fellebbezés, a határozata ellen keresetet lehet benyújtani a bírósághoz, amely egy hosszú és körülményes eljárás is lehet. A bíróságok munkaterhét ismerve azonban az is megtörténhet, hogy az építési moratórium alatt bíróság ítéletet sem hoz.

A 2012. júliusi sajtóhírek szerint addig 82 kérelemből 28 kapott felmentést, tehát a kérelmezők 34 %-a, a legfrissebb  (2012. októberi) sajtóértesülések szerint eddig 108 felmentési kérelem érkezett, amelyből összesen 41 kérelmező kapott engedélyt (37 %) 300 m2nél nagyobb üzlet vagy bevásárlóközpont létesítésére, 51 kérelem került elutasításra és 16 esetben még nem született döntés. A korlátozások főleg az élelmiszerüzleteket érintik, azonban nem csak a nemzetközi cégeket, hanem a hazaiakat is.

http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/a_kisvallalkozokat_sujtja_az_elkapkodott_plazastop (2012. október 12.)

oldal tetejére