This website uses cookies to help us give you the best experience when you visit. By using this website you consent to our use of these cookies.
Jump to main content

Publications

Plázastop alóli felmentés esélyei jogi szemmel - 2013-04-05

A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (továbbiakban „Étv”), amelyben a kormány lényegében megtiltotta a 300 m2-nél nagyobb alapterületű üzletek és bevásárlóközpontok létesítését vagy ezt meghaladó méretre bővítését, mivel az építésügyi hatóságnál az építési engedélyezési eljárás csak a miniszteri felmentés birtokában indulhat. A törvény 2015. január 1-jén veszti hatályát. A moratórium azokra az építési kérelmekre is vonatkozik, amelyet a törvény hatálybalépése előtt nyújtottak be, azonban hatósági döntés még nem született.

more >><< less

A tilalom alól a kereskedelemért felelős miniszter adhat felmentés egy a miniszterek részvételével működő bizottság véleményének kikérése alapján, akik eljárásuk során a fenntartható kereskedelem követelményeit vizsgálják. A törvény példálózó jelleggel sorolja fel 3 pontba a mérlegelési szempontokat, lényegében azonban inkább az értékelés irányvonalait határozza meg, részletekben nem bocsátkozik. Ilyen szempontok az építménynek a vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása; az érintett település, települések népességének kereskedelmi ellátottsága; és a helyi és egyéb piaci lehetőség vizsgálata. A törvény. 2011. december 30-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 367/2011. (XII.30.) számú kormányrendelet az egyes kereskedelmi építmények létesítésével összefüggő Bizottság működéséről, valamint a felmentési kérelem adattartalmáról („Kormányrendelet”). A Kormányrendelet melléklete a törvényhez képest részletesebben tartalmazza azokat a szempontokat, amelyekről a bizottságnak állást kell foglalnia. A bizottsághoz benyújtott kérelemnek az 1. számú melléklet szerint tartalmaznia kell az eddigi beruházások felsorolását, meg kell adni az üzlet tervezett profilját, a kereskedelmi vonzáskörzetet a települések felsorolásával és a lakosságszám megadásával, valamint a tervezett átadási időt. Az 5000 m2-nél nagyobb épületek esetében hatástanulmányt kell mellékelni. A hatástanulmány tartalmi elemeit a Kormányrendelet második melléklete tartalmazza. A sajtóban megjelent hír szerint1  „a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állítása szerint a felmentéseket minden olyan esetben megadják, ahol az építmény tervezett profilja, helye, mérete nem jelentett többlet-környezetterhelést, közvetlenül kapcsolódik EU-s pályázathoz is, továbbá a beruházás a rossz állapotban levő terek, útvonalak felújítása, a forgalmi változások révén csökkenti a zajterhelést, illetve a kereskedelmi építmény létesítésén felül infrastrukturális fejlesztés is megvalósul. Jellemzően nem ilyenek például az élelmiszer-üzletek, ahova naponta szállítják a friss árut. A felmentés megadásakor mérlegelik, hogy hosszabb távon fennállnak-e a tartós környezetterhelés veszélyei, illetve, hogy milyen hulladékképződési, levegőszennyezési problémákat jelenthet az adott tevékenység.” A minisztériumi tájékoztatás lényegében egyezik a jogszabályban rögzítettekkel, azonban a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy EU-s pályázathoz is kapcsolódnia kell az építkezésnek.

Érdemes néhány szót a bizottságról is írni, mivel a bizottság maga állapítja meg ügyrendjét, és egyszerű szótöbbséggel dönt. A bizottság elnöke a miniszter által kijelölt személy, további tagjai a miniszter által kijelölt két, a vidékfejlesztési illetve a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy, összességében tehát a bizottságból 3 személyt a kereskedelemért felelős miniszter jelöl ki. A sajtóhírek szerint az érintettek nem ismerhetik meg, hogy a fejlesztési és az agrár minisztérium embereiből álló "pláza bizottság" milyen szempontok alapján engedélyezi, vagy utasítja el egy cég külön kérelmét.” A bizottság eljárására a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény szabályai irányadóak („Ket”). A Ket szerint az iratokba való betekintés lehetőségét biztosítani kell, ezért véleményünk szerint a bizottság véleményének is hozzáférhetőnek kell lennie a kérelmező számára, mivel azok nem titkosak. A miniszter elutasító határozata ellen nincs fellebbezés, a határozata ellen keresetet lehet benyújtani a bírósághoz, amely egy hosszú és körülményes eljárás is lehet. A bíróságok munkaterhét ismerve azonban az is megtörténhet, hogy az építési moratórium alatt bíróság ítéletet sem hoz.

A 2012. júliusi sajtóhírek szerint addig 82 kérelemből 28 kapott felmentést, tehát a kérelmezők 34 %-a, a legfrissebb  (2012. októberi) sajtóértesülések szerint eddig 108 felmentési kérelem érkezett, amelyből összesen 41 kérelmező kapott engedélyt (37 %) 300 m2nél nagyobb üzlet vagy bevásárlóközpont létesítésére, 51 kérelem került elutasításra és 16 esetben még nem született döntés. A korlátozások főleg az élelmiszerüzleteket érintik, azonban nem csak a nemzetközi cégeket, hanem a hazaiakat is.

http://www.elelmiszer.hu/fmcg_szakmai_hirek/cikk/a_kisvallalkozokat_sujtja_az_elkapkodott_plazastop (2012. október 12.)

to the top